Kalocsa ismertető, turisztikai információk Kalocsáról, kalocsai képek, galéria | Kalocsa.ÚtiSúgó.hu


Kalocsa

ismertető, Kalocsai képek, galéria



Szabadulószobák Éjszakája

Zalaszabár - Szécsény - Nyíregyháza - Keszthely - Gödöllő - Budapest
Mint minden évben, idén is egy alkalommal, országszerte több tucat szabadulószoba várja (és zárja be) a kikapcsolódni vágyó kincskeresőket, nyomozni vágyókat egy fergeteges csapatépítő játékra.

Lásd Szerbiát, mert csodaszép!

Szerbia híres vendégszeretetéről, szívélyes lakosairól, isteni természeti adottságairól, gazdag kultúrájáról, történelméről és kulturális örökségéről.
1 2 3 4


Kalocsa

Kalocsa Budapesttől délre, 110 km-re található, a Kalocsai Sárközben, az Alföldön. Bács-Kiskun megye nyugati területén fekszik, a Duna bal partja közelében. Kalocsa a megye legsűrűbben lakott települése, lakossága 17 ezer fő. Megközelíthető az 51. sz. közúton, illetve a Budapest, Kelebia vasútvonal Kiskőrösön kiágazó szárnyvonalán.


Kalocsa, a Közép-Duna mente hangulatos városa egyidős a magyar államisággal. A történeti korok településeinek régészeti emlékei egyaránt megtalálhatók a városban és a környező településeken. A műemlékek mellett felbecsülhetetlen értékű vallásos emlékek maradtak fenn Kalocsán egészen a XII. századtól, amelyeket az Érseki Kincstárban láthatnak az érdeklődők. Ritkaságokat őriz a VIII. században alapított, ma pompás barokk környezetben elhelyezkedő főszékesegyházi könyvtár is.

A vidék népi kézművesiparát és népművészetét Népművészeti Tájház mutatja be a városban. Múzeuma van a fűszerpaprikának is, amely a paprikafűszer előállításának teljes folyamatát és eszközkészletét bemutatja.

LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK


A belváros szívében, a Szentháromság tér 18. századi épületei ma is őrzik a hely történelmi hangulatát, s az ezer éves múlt fennmaradt emlékei megtekinthetők ezekben az épületekben és az ott működő intézményekben. A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények három helyszínen fogadják a látogatókat.

Az Érseki Palota épületében (Szentháromság tér 1.) található a Főszékesegyházi Könyvtár, mely páratlanul gazdag kódexekben és a könyvkiadás első évtizedeiből származó ősnyomtatványokban.

Legfontosabb látványossága Patachich Ádám érsek (1776-1784) nagy körültekintéssel és művészi ízléssel berendezett barokk olvasóterme, mely – köszönhetően a kötetek egységes, időtálló aranyozott bőr kötésének – ma is eredeti fényében ragyog. Ebben a gyönyörű enteriőrben kapott helyet a Könyvtár könyvtörténeti kiállítása is.

A tér túloldalán, a Főszékesegyház szomszédságában található az Érseki Kincstár, melynek Katona István (1732-1811) történetíró-kanonok háza ad otthont (Hunyadi u. 2.).

A Kincstár állandó kiállítása igen változatos tárgyanyaggal mutatja be az ezer éves kalocsai érsekség történetét (faragott kövek, középkori főpapi sírlelet, ötvöstárgyak, liturgikus ruhák és eszközök, kéziratok, oklevelek, berendezési tárgyak, faszobrok, festmények, üvegablakok, porcelánok stb.).

A házban megtekinthetők a kalocsai születésű, de 1956 után évtizedeken át Rómában élő és alkotó Prokop Péter (1919-2003) pap-festőművész munkái is.

A Szentháromság tér közelében található a Paprika Múzeum, mely ugyancsak egy régi kanonokházban, az ún. Szent István házban (Szent István út 6.) kapott helyet.

A ház padlásterében berendezett kiállítás ismerteti a magyar fűszerpaprika-termesztés történetét, valamint bemutatja a munkafolyamatok során használt legfontosabb eszközöket.

A látogatás élményét fokozza a gerendákra akasztott több ezer paprika fűzér látványa és illata.

A Szentháromság tér ideális lehetőséget nyújt további programokra is: érdemes meglátogatni a tér meghatározó műemlék-épületét, hazánk egyik legszebb barokk templomát, a Főszékesegyházat, és élmény meghallgatni remek Angster-orgonáját, melyen a 19. században Liszt Ferenc is játszott, és igen elismerően nyilatkozott róla.

Kellemes sétára és kikapcsolódásra nyújt lehetőséget a város legnagyobb parkja, a közeli Érsekkert. Kalocsa ideális helyszín az egy napos városnéző utak, az iskolai tanulmányi kirándulások és osztálykirándulások számára.

A város ezer éves múltja sok-sok szálon fonódott össze Magyarország történetével, s így az említett látványosságok megtekintése kiválóan alkalmas e közös múlt felidézésére.

HUNGARIKUM


A magyar népművészet külföldön is ismert ága a Kalocsa környéki. Híres az itteni hímzés, tojás-, bútor- és falfestés. Magyarországon egyedül itt pingálják az asszonyok a lakószobák falát, a házak tornácát.

A hímzéssel a gyolcsingeket, pruszlikokat, kötényeket, főkötőket, kendőket, valamint az ágyra való ruhákat díszítik. A Porcelán Manufaktúrában Kalocsa és környéke népművészetének motívumaival díszítik a szebbnél szebb porcelánokat.

A kalocsai népművészet legismertebb ága a hímzés és a hímzéshez szorosan kapcsolódó viselet. A kalocsai hímzés szabadrajzos, kevert öltési módokat szabadon felhasználó hímzésfajta.

Leggyakrabban virágmotívumokat használnak. A használt színek meghatározására sajátos neveket találtak ki. Például a piros és árnyalatai: tulipiros, csertőipiros, paprikapiros, lángszín, borszín; a kék és árnyalatai: hupikék, vadgalambkék, bársonkék, gálickék, égszínkék stb.

GASZTRONÓMIA


A fűszer- és gyógynövényként terjedő paprikára az első írásos utalás, hogy az 1703. évi összeírás csanádi jobbágylajstromában szerepel a Paprika családnév. A paprika 1748-tól az érseki uradalom számadásaiban is szerepel. A város határában csak a XIX. század végén kezdték el nagyobb arányú termesztését.

Volt idő, amikor a kalocsai védett paprikavidék 32 falu határára terjedt ki. Kezdetben a dunai vízimalmok őrölték az itt termett paprikát, 1820-ban épült Bátyán az első szárazföldi malom, de a feldolgozás háziipari jellege mégis sokáig fennmaradt.

A Paprika Múzeum mutatja be a vidék jellegzetes fűszernövényének történetét, termesztését.

A táj világhíres termékének a szüretéhez kapcsolódó Paprika-napok keretében többek között tudományos tanácskozást, képzőművészeti kiállítást is rendeznek.

A paprika-motívum a kalocsai hímzésekben is látható.



FÜRDŐKULTÚRA


A kalocsai gyógyfürdő története a 20-as években kezdődött, ám a világháború megakasztotta. Az elmúlt években végre sikerült a valamikori fürdőéletet újraindítani.

2002-ben a kalocsai vizet hivatalosan is gyógyvízzé nyilvánították, és megnyitotta kapuit a Csajda-fürdő, ahol mára ápolt környezetben, színvonalas szolgáltatások mellett fürdőzhetnek az idelátogató vendégek.

RENDEZVÉNYEK, PROGRAMOK


Kalocsának sajátos hangulatú rendezvényei vannak.

A legpatinásabb a Duna Menti Folklórfesztivál, a háromévente megrendezett esemény nagyon sok vendéget vonz Kalocsára.

A város és az érsekség minden évben augusztus 15. és 20. között tartja a Szent István-napokat.

Évente június második hétvégéjén háromnapos komolyzenei ünnepet rendeznek.

Minden év őszén, szeptember közepén ünneplik meg a táj világhíres termékének szüretéhez kapcsolódó Paprika-napokat.

Ennek keretében tudományos tanácskozást, képzőművészeti kiállítást, komolyzenei gálát, folklórfesztivált, szüreti felvonulást és bált rendeznek, valamint rendszeresen meghirdetik a paprikás ételek főzőversenyét is.

VÁROSTÖRTÉNET


Bár Kalocsa története egyidős a magyar államisággal, a régészeti leletek tanúsága szerint Kalocsa története sokkal korábban kezdődött. A régészek kőkori, és kelta településre utaló leleteket is találtak itt.

Egykori járási székhely, s a Kalocsa-Kecskeméti érsekség székhelye is. Ez utóbbinál fogva mindigis az egyik fontos, katolikus központja volt az országnak. István király 1001-ben lapította a kalocsai érsekséget. A település fejlődése a középkorban töretlennek mondható, a török hódoltság ideje alatt azonban többször felperzselték, maradék lakói sorra elmenekültek. A hódoltság után jobbágyfaluként kezdte újra életét.

Az érsekség csak később, az 1710-es években települt vissza Kalocsára. Ezzel párhuzamosan mezővárosi kiváltságait is visszakapta. Az ipari fejlődés egyik gátja alapvetően a tőkehiány volt, melyen pénzintézetek létrehozásával igyekeztek segíteni, kevés sikerrel.

A szellemi élet azonban egyre virágzóbb, iskolák épülnek és bővülnek ebben az időszakban, tanítóképzőt alapítanak, az iskolanővérek elindítják az ország akkori legfontosabb nőképző intézetét, óvoda, elemi iskola, polgári iskola, óvónőképző, tanítónőképző és polgári iskolai tanítónőképző működött a zárdában.

A világháború utáni új határok tovább lassították a város fejlődését, az érsekség negy területeit veszítette el, anyagi gondokkal küzdött. Mégis, lassú fejlődés jeleit látni a két háború közötti időszakban. Kisebb vállalkozásokat, ipari cégeket alapítottak, ekkor lett híres a kalocsai paprika is, megépült a fürdő.

A II. világháború pusztításai elkerülték Kalocsát, ám 1941-ben nagy pusztítást végzett a dunai jeges árvíz, mely a környéken a gátakat is áttörte. A fordulatéve után egyházi központ lévén a lassú sorvasztás várt Kalocsára is. E mellett a város határában laktanya, repülőtér létesült, a valamikori egyházi és kulturális, iskola központból katonai garnizon lett.

Az 1960-as évek enyhülése, a korábbinál valamivel átgondoltabb gazdaságpolitika mentén újra fejlődésnek indult a város. Kialakult az ország egyik legjelentősebb fűszerpaprika termelő és feldolgozó központja. Fejlődött az élelmiszeripar és a könnyűipar is. Lakások épültek, fejlesztették a városi infrastruktúrát is (csatorna, távvezetékek stb.).

A rendszerváltás utáni időszak recessziója elérte a várost is, és jelentősen visszavetette a fejlődésben. Az utóbbi évtizedeik története az újbóli talpraállás története. Egyre több a magánvállakozás, főként a kereskedelemben. A turizmus fellendülése is sokban hozzájárulhat ahhoz, hogy Kalocsa visszanyerje méltó helyét Magyarországon belül.

Települések Kalocsa közvetlen közelében

Települések Kalocsa környékén

Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu